Sok társasjátéknak szerves eleme, hogy bár van lehetőségünk stratégiát kialakítani, de a játék során kénytelenek vagyunk adaptálódni változó tényezőkhöz. Ennek a csúcsra járatása számomra most egy különleges társasjáték: a haladóbbaknak ajánlott, magyar megjelenést egyenlőre nem kapott Darwin’s Choice, amelyről ezúttal írásos beszámolót hoztam nektek.
🏁 Az alapötlet egyszerű és zseniális.
Szabadon alkothatsz mindenféle, eddig sosem látott állati kreatúrát annak reményében, hogy lényecskéd képes lesz a fordulók során változó éghajlatokon és terepeken túlélni. Ehhez fordulóról-fordulóra kapsz mindenféle állat-alkatrészt, amiket az illesztési szabályok mentén úgy pakolsz egymáshoz, ahogy akarsz.
A játékban játékosszámtól függően kapunk élethelyeket, ahova az általunk kreált állatokat lerakhatjuk, ha megfelelnek az adott hely kritériumainak. Így rangsor alakul ki minden helyen és értelemszerűen mindig lesz olyan lény, aki az alján végez majd. Ha sokan vannak ott, akkor a húsevők a növényevőket eszik meg, a növényevők pedig osztoznak a növényeken aszerint, hogy ki érzi magát ott jobban.
⚡ Minden játékos minden fordulóban csak egyszer foglalkozhat egy állatával: vagy fejleszti, vagy költözteti. A forduló végén a túlélt állatok “Darwin pontokat” kapnak, amiket nem a játékos kap meg, hanem az állata, ami akkor hoz sok pontot a játékosának, ha sikerül a játék végéig túlélni. Ez pedig nem lesz könnyű menet, hisz fordulóról-fordulóra változnak az élőhelyek, az éghajlatok pedig jönnek-mennek, így mindenkinek alkalmazkodnia kell a túlélésért.
💡 Véleményem szerint ez a játék rögtön a legjobb részével kezdődik, és ez az állataink megalkotása. A játékmenet során bőven elégszer nyílik alkalmunk sosem látott, lehetetlen, bizarr, cuki, meghökkentő állatokat kreálni, ez pedig igazán pazar alapötlet, kifogástalan megvalósítással. Az illusztráció tökéletes, a fehér háttér valamiféle “isteni labor” hangulatot kölcsönöz, a rajzok szép vonalvezetésűek és az ikonok is egyértelműek.
Ez az egész élőlénykészítés megunhatatlannak, addiktívnak érződik és nagy hangsúlyt is kap a játékban. Minden fordulóban akár több lényt is elkészítünk, hogy Darwin-pontokat gyűjtsünk, ami főleg a változó körülményeket túlélő állatnak jár. (Nyilván érdemes úgy összeillesztgetni az állatainkat, hogy azok a lehető legéletképesebbek legyenek.)
♠ Ahogy a címben is jeleztem, a Darwin’s Choice szerintem az alkalmazkodásról szól, szuper-tematikus társasjáték, ezt mutatja és érezteti is a játékosaival. Amellett, hogy ezt kifejezetten értékeltem, mégis ambivalens érzéseim vannak a játékkal kapcsolatban.
⚠ Van 3 dolog, amit erősen tudni érdemes a Darwin’s Choice-ról:
- Könyörtelen
- Hosszú
- Adminisztratív
Ezek közül leginkább az utolsót érzem hibának (vagy kellemetlen sajátosságnak), az előbbi kettő inkább tulajdonság. Adminisztratív és flow-törő élmény, amikor minden forduló végén MINDEN élőhelyen, MINDEN állatot egyesével kiértékelünk, ami ketten még csak-csak elmegy… de négy fővel konkrétan fájdalmas volt. Öten-hatan éppen ezért soha nem játszanám.
Hosszú, és bőven van lehetőség analízis-paralízis (túlgondolkodásos) helyzetekre, pláne első pár játékalkalommal, ezen tud segíteni, ha az extra nehezítő klíma-lapokat kiszedjük.
De ami számomra a legnehezebb, és egyben a leghitelesebb tulajdonsága is a játéknak, hogy kíméletlenül könyörtelen. A játék címe: Dawin’s Choice, ez a választás pedig az evolúciós rátermettség kérdése: van, ami túlél, van, ami kihal. Fájdalmas és szinte elkerülhetetlen, hogy egyes állatok (sokszor a tieid) nem élik túl a meccset. Sokszor azért csináltam meg egy állatot, hogy egy korábban általam készített lény megehesse azt. Ez nyilván azért fáj főleg, mert amikor egy faj már nem tud megfelelően alkalmazkodni, vagy a tápláléklánc alján marad, akkor kukázódik a rajta lévő győzelmi pontokkal együtt (egyet azért megtarthatok, de ez sovány vigasz, ha 12 volt rajta…).
😑 A nehezítés, hogy amikor ebben a játékban csinálok egy lényt, egy idő után elkezdek kicsit kötődni hozzá, pláne ha több forduló alatt költöztettem, csinosítottam, szurkoltam neki, elneveztem, de ez a kötődés ebben a játékban nem segít. Nagyon fog fájni, ha felfalja egy erősebb, vagy csak simán éhen hal. Tudjuk, hogy ez a természet rendje, ettől még kellemetlen érzés.
Összegzés: a Darwin’s Choice-t a hibái ellenére egy különleges társasjátéknak, eredetinek tartom, erős atmoszférával, emlékezetes élménnyel, amihez hozzá tartozik, hogy nekem a játék szigora és könyörtelensége sokadjára is fájdalmas volt. Mindenképpen ajánlom kipróbálásra haladóbb és nem mimóza lelkű társasoknak, akik kellő türelemmel tudnak viseltetni egymás és a játékhossz iránt. Igazi hidden gem!
⚜️ Ha megtetszett ez a társasjáték, itt találjátok meg a Treecer Gamesnél:
⚜️ Boardgamegeek link
Ui.: Mostantól egészen más szemmel nézek pl. a krokodilokra, ami valljuk be, egy jó pár millió éve bevált konstrukció. 😉
#darwinschoice #gamer #társasjáték #mitjátsszunk #mindjátszunk #játszaniszexi #vélemény
